3.rész

Most komolyan ezt mondta? De de miért? nem értem. Na mind egy még lesz időm gondolkozni ezen most mennem kell pogit venni a  főnöknek.
Mentem mentem egyszer beleütköztem Shopiba.
-Szállj le a pasimról rendben te kis szajha!!!
-Mi??? nincs semmi közöm a pasidhoz..
-Nem? Ez itt mi??.-nyújtotta az orrom alá azt a képet amikor Liam súgott nekem valamit.
-Itt csak mond valamit.-mondtam
-Mit mondott?
-Az nem tartozik rád.-üvöltöttem a képébe.
-Nem e??.-és ezzel akkorát ütött hogy felrepedt a szám.-Vésd az eszedbe Jessica ha megtudom hogy valami közöd van Liamhez megöllek világos?.-mondta fenyegetve.
Világos.-szólaltam meg egy kis idő után.
-Rendben akkor jó vásárlást.-mosolygott és elment.
Most megütött? Engem? és nem ütöttem vissza? Az a rohadt fáziskésés ..
Miután észbe kaptam mentem a pékségbe. Vettem pogácsát és vissza mentem a munkahelyemre.
Az üvegajtón illedelmesen kopogtam.
-Gyere.
-Mi tartott ennyi ideig?.-kérdezte idegesen.-Te jó éj mi történt a száddal és a szemeddel?.-kérdezte idegesen.
Mikor észbe kaptam oda nyújtottam a pogácsát és eltakartam az arcom.
-Se-semmi csak elestem.-hazudtam.
-Persze én meg most jöttem le a falvédőről nem?
-Mondtam hogy nincs semmi..Óhajt még valamit?.-mondtam és kérdeztem egyszerre idegesen.
-Nem elmehetsz.
-Köszönöm.
És ezzel idegesen kimentem az irodából. Miért kell neki kérdezősködnie? Semmi köze. Ha nem látnak vele együtt kettesben nem fog Shopia üldözni.

LIAM SZEMSZÖGE

Mikor Jessica vissza jött 1 óra késéssel a pogácsával először lekiabáltam a fejét. De mikor felnéztem a papírjaimról a lányra megijedtem. Felrepedt a szája és egy monokli is volt a szeme alatt. Mikor megkérdeztem mi történt azt hazudta semmi,miután megkérdeztem megint idegesen válaszolta ugyanazt amit ezelőtt. Semmi.   Nagyon furcsa volt. Miután idegesen kiment az irodámból én vissza merültem a papírjaim közé. De nem sokkal később Shopi megjelent.
-Szia bébi.-mondta
-Szia Shopi mi járatban?
-Csak jöttem meglátogatni a pasimat.
-Várj hozatok innivalót. Mit kérsz?
-Kávét.
-Rendben.
-Jessica hozz két kávét lécíves.
-Rendben.-mondta a telefonba és le is tette.
-Még mindig ő a cseléded?.-morogta.
-Igen és nem a cselédem hanem a titkárnőm.
-Értem.-mondta dühösen
Nem kellett sok Jessica megjelent az ajtóba. A tekintetem csak úgy cikázott a két lány között. Jessicárol félelmet és düht olvastam le. Shopiról pedig boldogságot düht és féltékenységet. Úgy mosolygott Jessicára mint aki jól csinálta a dolgát.
-Óhajt még valamit uram?.-kérdezte idegesen Jessica.
-Igen. Shopi menj ki kérlek>
-De...
-Nincs semmi de menj ki kérlek.
-Rendben.-
Mikor végre kiment Shopi az irodából oda mentem az ajtóhoz és elhúztam a függönyöket hogy senki ne tudjon nézni. Persze nem csinálunk semmit félreértés ne essék csak beszélgetünk.
-Mit akar uram?.-kérdezte félve.
-Beszélgetni.
-De még is miről?
-A monoklidról és a felrepedt szádról.
-Mondtam hogy elestem.
-Ne hazudj nem vagyok hülye. Shopia tette ezt veled?
-N....e..em-nyögte ki.
-Mond el kérlek az igazságot.
-Rendben.-adta be a derekát.
-Mikor elindultam a pékségbe Shopi megállított. Azt mondta hogy maradjak távol tőled vagy különben megöl.-mondta szomorúan.-Mikor mondtam hogy semmi közöm hozzád mutatott egy képet amiben ép súg valamit nekem. Akkor kaptam a pofont mert elvileg hazudtam neki.-mondta.
-Ezt még megbánja.-mondtam és kirohantam az irodából.
-Ne kérlek. Hagyjuk ezt a témát. Megtörtént. Ha kerüllek nem lesz semmi baj.-mondta.
-És mi van ha én nem akarom hogy kerülj?-kérdeztem.